Eljöhet a pont, hogy szoftverfejlesztőként vagy más IT szakemberként már nem alkalmazottként szeretnénk dolgozni, és elkezd foglalkoztatni minket a gondolat, hogy saját vállalkozásba kezdjünk. Meggyőződésem, hogy bárkiből lehet vállalkozó. Mint ahogy mindenki képes a saját életét menedzselni, ugyanúgy képes megtanulni a vállalkozást is, mint szakmát.
Összeszedtem pár fontos gondolatot, amire jó, ha mihamarabb fel tudsz készülni, ha vállalkozásba kezdesz.
0. Érdemes tisztázni: mi is az igazi vállalkozás?
Tisztázzuk le az elején: attól, hogy valaki KATA-s egyéni vállalkozó, vagy van egy KFT-je, amivel beszámláz, az attól még nem valódi vállalkozás. Aki ezt teszi, az alvállalkozóként dolgozik be (vagy bújtatott munkavállalást végez). Valaki szerzi neki a munkát, a body shopping iparban tevékenykedik. És ez teljesen rendben is van, sok pénzt is lehet vele keresni. Minimális felelősséget és kockázatot vállal az illető, mert így is-úgy is kifizetik (elvileg), tulajdonképpen már-már olyan, mintha alkalmazottként dolgozna, mert hozza valaki neki a munkát, és meg is mondják neki mit kell csinálni. Ugyanúgy szakemberként dolgozik, nem pedig vállalkozóként tevékenykedik.
Valódi vállalkozás esetén te szerzed a munkákat, a projekteket, az ügyfeleket. Ez magával vonja azt is, hogy jelentős pénzügyi kockázatot vállalsz, mert a szoftverfejlesztési projektek alapvetően kockázatosak az előre nehezen tervezhetőség miatt és amiatt is, hogy időigényesek és drágák. Tovább növeli a kockázatot, hogy ha saját embereid, alvállalkozóid vannak, mert tőled várják, hogy kifizesd őket függetlenül attól, hogy a projekted sikeres lesz-e vagy sem.
Egy vállalkozás tud növekedni, magadnál sokkal nagyobb dolgokat tudsz létrehozni vele úgy, hogy azt te kezdeményezed és valósítod meg, és persze pénzügyileg is sokkal nagyobb eredményt érhetsz el, mintha csak egyedül dolgoznál.
1. Tudd: már nem szoftverfejlesztő szakember, hanem vállalkozó vagy
Eddig szoftverfejlesztőként vagy más IT szakemberként dolgoztál. Talán menekülni próbálsz az alkalmazotti létből. Azt gondolod, hogy végre a magad ura lehetsz a saját vállalkozásodban.
Jó tisztában lenned valamivel: A vállalkozó a jövőbe néz, ötletel, jár az agya, folyamatosan interaktál a világgal. A szakember pedig a jelenben él, és elmélyülten dolgozik. Ezzel azért jó tisztában lenni, mert ez a két mindset egymást akadályozza, és hosszútávon fel fog belülről őrölni, ha nem figyelsz rájuk.
Emiatt ki kell alakítanod egy rendszert már rövid távon, ami segít a két üzemmód közötti hatékony váltásban, hosszú távon pedig meg kell találnod azokat a szakembereket, akik tényleg tudnak a munkára összpontosítani, és abban a legjobbat nyújtani, te pedig az ügyfélszerzéssel foglalkozol.
Ha nem figyelsz erre, akkor rosszabb lesz az életed, mint előtte alkalmazottként volt, és megtörténik veled az, ami a legtöbb vállalkozóval: a vállalkozása rabjává válik.
2. Önirányítás képessége
Jövőkép, céltudatosság, tervezés, kitartás, ambíció, minden nap csinálni, akkor is, amikor épp semmi kedvünk hozzá – ezekre mind szükségünk lesz, mert kezdetben nem jönnek az eredmények, vagy csak nagyon lassan. A legtöbbször azért nem érnek el megfelelő eredményt a vállalkozók, mert önámításba esnek: elhitetik magunkkal, hogy a körülmények áldozatai, esetleg mások a hülyék, főleg az ügyfelek és a versenytársak, no meg az állam. Olyan is van, hogy túl szigorúak vagyunk magunkkal, vagy, hogy egyszerűen rosszul értékeljük a jelenlegi helyzetünket.
A múltbeli tanulságok levonása, a tanulás, a reális helyzetértékelés elengedhetetlen. Egy jó mentor vagy coach sokat segíthet, hogy reálisan értékeljük a helyzetünket, és ne legyünk egyedül az úton a belső és külső bizonytalanságok közepette.
3. Értékteremtés
A vállalkozók sokszor szeretnek újat alkotni, ezzel kilógva a tömegből. Szoftverfejlesztőként amúgy is ismerjük a világ újdonságait, a legújabb startup híreket és technológiai újdonságokat. De vigyázzunk, ne szálljunk el túlságosan az ötletekkel!
Kell a lelkesedés, a hit a saját ötletünkben, de nem ér semmit az egész, ha az ötlet, amit adunk, mint szolgáltatás vagy termék, másoknak nem érték. Mi bizonyítéka biztosan azt, hogy értéket teremtünk? Az, ha már fizettek a szolgáltatásunk vagy termékünk után. Ezért muszáj mihamarabb a piacra lépnünk, még akkor is, ha minden kesze-kusza a fejünkben. Tudassuk a világgal, hogy mit adunk! Legyen már egy minimál honlapunk, írjuk ki Facebookon, hogy mi az, amit adunk, hogy elérhessenek a nulladik időponttól kezdve. Az első ügyfelem attól lett, hogy kiírtam a Facebook profilomra, hogy agile coach vagyok. Még honlapom sem volt.
Muszáj a pénzhez való viszonyunkat is rendezni! Ha csak azért kezdjük a vállalkozást, hogy sok pénzt keressünk, könnyen sikertelenek lehetünk: értékteremtés, azaz másokra odafigyelés helyett kapzsiság vezérel, ezt arroganciának is hívják. Az ellenkezője is előfordulhat: ha valamit szívesen csinálunk, és még másoknak is értéket teremt, de a pénz nem motivál minket. Ha ez a helyzet, akkor könnyen csődbe mehetünk, és végül nem tudunk értéket adni másoknak. Az árazásnak tükröznie kell a szolgáltatás piaci értékét és pozícióját. Fontos lehet a kedvező ár, de semmiképp ne legyünk “olcsójánosok”, mert azzal önmagunk és szolgáltatásunk értékét írjuk le a piacon. (Arról nem is beszélve, hogy ezzel tönkre is tehetjük a piacot, mert példánkat mások is követni fogják.)
Ha KKV-knak vagy magánszemélyeknek dolgozunk, különösen fontos, hogy valódi értékteremtést végezzünk, azaz olyan kézzel fogható, gyakorlati dolgot adjunk minél hamarabb, ami azonnali eredményként jelentkezik ügyfeleinknél. A nagyvállalatoknál evidenciának vett gondolatok és klisék sokszor nem hatják meg a KKV-k ügyvezetőit.
4. Ügyfélszerzés azaz marketing skillek
Honnan lesznek az ügyfeleid? Hogyan találod meg őket? Ki a célközönséged egyáltalán? Milyen üzenetet viszel el hozzájuk? Mivel különbözteted meg magad a versenytársaidtól? Milyen csatornán tudod elérni a célközönségedet? Ezen marketinges alapkérdések megválaszolása elengedhetetlen. A marketing egy külön szakma, amibe bele kell jönnöd.
Közvetlenül neked kell kapcsolatban lenned az ügyfeleiddel, neked kell megérteni, megérezni, hogy mit szeretnének. Ehhez meg kell tanulnod a különféle eszközök használatát is (pl. social media, hirdetések az egyes mediumokon), hogy első kézből tapasztalatot szerezve lásd, milyen lehetőségek vannak, mit lehet és mit nem. Megtalálni azt a kommunikációt, ami a célközönségedhez, a jelenlegi trendekhez és a te stílusodhoz is passzol, egyáltalán nem könnyű feladat, és önmagad fejlesztését igényli. A közönség azt veszi észre, azt szereti, ha valaki ki meri mondani, amit gondol és érez, felvállalva ezzel a konfliktust, a megosztó szerepet és a sérülékenységet. A tanácsadókkal vigyázz. Mindenki azt mondja, ami NEKI bejött, és ez nem azt jelenti, hogy az neked is jó lesz. (Ebbe nyugodtan bele értheted ezt a posztot is, amit most épp olvasol.) A tanácsadóktól jó ötleteket fogsz kapni, és sok mindent meg fognak tanítani neked, de ne bízd magad rájuk 100%-ig. Használd őket.
Az ügyfélszerzéshez az ügyfelek megértésén keresztül vezet az út. Empátiát és tiszteletet kell gyakorolnod irányukba.
5. Számolj le a perfekcionizmussal
Szoftverfejlesztőként olyan rendszereket készítünk, amelyek atombiztosan működnek (legalábbis kellene működniük). Rosszul érezzük magunkat, ha hiba van az általunk készített programban. Vállalkozóként viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden tökéletes legyen, és sokat szöszmötöljünk, különben hosszú hónapokat veszíthetünk, és ezzel a tartalékainkat égetjük.
Persze, azt se szeretnénk, ha gagyinak tűnnénk. Én szeretem a startupvilág MVP (Minimum Viable Product) megközelítését. Ne lőjünk először nagy/bonyolult szolgáltatásra, az viszont legyen megcsinálva jól: jó fotó legyen rólunk, igényes szövegeket írjunk a honlapunkra, a hirdetéseink megfelelően kommunikáljanak. Ezek mind fontosak, és megéri, hogy ezekre időt és energiát szánjunk. Gyakori az analízis lebénulás (analysis paralysis), amikoris nem bírunk dönteni: ki se próbáljuk, amit kitaláltunk, de már folyamatosan variálunk. Fontos, hogy nekünk tetsszen, amit kirakunk a kirakatba, de az legalább olyan fontos, hogy a célközönségnek is tetsszen. Ez utóbbit meg csak egyféleképpen tudjuk lemérni, ha merjük kirakni, amink van.
Kérjünk másoktól segítséget! Delegáljunk munkatársnak, vagy alvállalkozóval/tanácsadóval dolgoztassunk. Velük közösen átbeszélhetünk mindent, és rájuk is bízhatunk döntéseket.